Miként érinti a magyarországi bankokat a válság?
Várható-e bármiféle szigorítás a hitelezés terén?
Elveszhet-e a bankbetét?

Az európai és különösen a magyar bankrendszer egészen más szerkezetű, mint a tengerentúli. A magyarországi bankok stabilak – többek között nem hajtottak végre olyan kockázatos tranzakciókat, mint amerikai társaik –, így az USA-ban tapasztalt csődhullámtól nálunk nem kell tartani.

Több nagyobb magyar bank a saját és a pénzpiaci biztonság érdekében azonban az utóbbi időben bejelentette, hogy a devizahitelezést szünetelteti, vagyis nem lehet új devizahiteleket felvenni, emellett pedig további szigorítások várhatóak a bankok hitelezési politikájában (nagyobb önrész, alaposabb hitelbírálat, jövedelemigazolás kérése). Ez természetesen nem érinti a korábban felvett hiteleket.

A bankbetétek is biztonságban vannak Magyarországon. A kormány javaslatára az Országgyűlés 13 millió forintra módosította a betétgarancia összegét, és a korábbi önrészt is eltörölte. Az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított összegen felüli részre a kormány garanciát vállalt, ezért teljes körű, korlátlan garanciát élveznek a betétek.

A magyarországi bankok nagyobb biztonsága érdekében mintegy 600 milliárd forintot különítettünk el, az IMF hitelkeretéből. Ebből 300 milliárd a tőkejavítást szolgálhatja, a fennmaradó rész pedig garanciaalapként működik majd. A tőkejavítást szolgáló részt jövő január 31-ig lehet igénybe venni, míg a garanciaalapot 2009. december végéig.

Fenyegeti-e Magyarországot az államcsőd, és járhatunk-e úgy, mint Izland?

Nem. Az államcsőd lényegében az az állapot, amikor egy adott ország nem képes a kiadásait finanszírozni. Ez a helyzet Magyarországot nem fenyegeti. A kormány és az MNB gyors és összehangolt intézkedései, valamint az IMF és az Európai Unió által biztosított hitelkeret további biztosítékot nyújt arra, hogy Magyarország ne is kerülhessen egy Izlandéhoz hasonló helyzetbe. Éppen ezért volt fontos hazánk számára, hogy minél előbb olyan erős szövetségeseket állítson maga mellé, mint a Nemzetközi Valutalap, a Világbank és az Európai Unió, ezzel demonstrálva, hogy a magyar nemzeti valutát, a Budapesti Értéktőzsdét és a magyar gazdaságot támadó spekulánsok lehetetlen vállalkozásba fogtak.

Az IMF-hitel növeli Magyarország adósságát?

Nem. Az IMF, a Világbank és az Európai Unió által nyújtott 20 milliárd eurós hitelkeret nem jelenti azt, hogy Magyarország újabb hitelt vett volna fel.Úgynevezett készenléti hitelről van szó, azaz ez a keretösszeg a rendelkezésünkre áll arra az esetre, ha ki kell váltanunk már meglévő és lejáró hiteleket, ráadásul a piaci lehetőségeknél sokkal jobb feltételek mellett. Éppen ezért ez az összeg nem növeli automatikusan Magyarország hitelállományát.
Ha mégis felhasználjuk az IMF-hitelkeretet, abból a meglévő hiteleinket törlesztjük, tehát annyival csökken a meglévő adósságállomány, amennyit felhasználunk az új keretből. A kettő összege mindig pont annyi, amennyi ma. A kamatok sem terhelik jobban Magyarországot, hiszen a kamatköltséggel szemben kamatbevétel áll. Ennek egyetlenegy költsége van, amit úgy hívnak, hogy rendelkezésre tartás. Ez az egy-kéttized százalék a biztonságunk ára.

Az IMF készenléti hitele azt jelenti, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezet beleszól hazánk gazdaságpolitikájába?

Nem. Az Európai Uniónak, a Valutaalapnak és a Világbanknak nem volt Magyarországgal kapcsolatban különleges feltétele. Két ésszerű kérést fogalmaztak meg, aminek teljesítése az országnak eleve alapvető érdeke. Az egyik, hogy a most előrelátható recessziós időszakban az állam ne vállaljon több fizetési kötelezettséget, mint amennyi pénzünk biztosan van. A másik, hogy ebben az időszakban az állam ne mondjon le bevételekről.
A nemzetközi pénzintézetek vagy az Európai Unió nem kötik meg Magyarország kezét. Független, szabad állam vagyunk, a magyar parlament szabadon dönthet arról, hogy milyen gazdaságpolitikának ad felhatalmazást, és hogy milyen költségvetést szavaz meg. A világgazdasági helyzet és a jövő évi kilátásaink természetesen reális tervezést igényelnek a kormánytól, és felelős hozzáállást a parlamenti pártoktól.

Miért segítik a bankokat – köztük külföldi pénzintézetek leányvállalatait – az IMF-hitelből?

A hitelből 600 milliárd forintnyi szolgál majd banki mentőcsomagként: fele arányban tőkemegerősítésre, fele arányban garanciaalapként használják fel. A válság kitörését követően a világ számos országa – köztük az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Ausztria, Svédország, Olaszország stb. – támogatási csomaggal erősítette meg a bankrendszerét. Magyarország ugyanazt teszi mint az összes többi, felelősen eljáró ország.
A bankrendszer működőképességének fenntartása elengedhetetlen egy ország pénzügyi stabilitásához, a polgárok biztonságának megőrzéséhez. Az egész magyar pénzügyi rendszer stabilitása, a gazdaság biztonsága múlik azon, hogy az állam kellő garanciát és védelmet nyújtson nekik. Az IMF hitelkeretéből megsegítendő bankokban magyar polgárok milliói tartják a pénzüket, százezrek vettek fel tőlük hiteleket, vállalkozások tízezreinek vagyonát, hitelét kezelik.
Bár ezek közül a bankok közül néhány külföldi kézben van, de a magyar emberek pénze fekszik náluk, a magyar vállalatoknak nyújtanak hiteleket, a magyar gazdaság működtetésében vesznek részt. Ha tehát a mostani válságban a bankoknak nem nyújtana minden ésszerűen és felelősen gondolkodó állam forrásokat, akkor nem jutnának pénzhez a vállalatok sem. Tömegesen mennének csődbe a cégek, és még többen veszítenék el a munkájukat.
Így kijelenthető, hogy minden egyes bankmentésre költött euró az emberek pénzét, a betétesek vagyonát védi, mert megelőzi a bankok bedőlését, fizetésképtelenné válását. Ma Magyarországon három bank, az OTP, a CIB és az MKB felel meg a szigorú követelményeknek, mert csak ezeknek a bankoknak a szavatolótőkéje éri el a 200 milliárd forintot.
Ezek a bankok stabilak, jó anyagi forrásokkal rendelkeznek, de akkor, amikor az egész világon megnő a bizonytalanság és a bizalmatlanság, szükséges, hogy tartalékokat képezzünk, hogy legyen hová fordulniuk.
Magyarország azért biztosít támogatási csomagot a hazai intézeteknek, hogy azok ne szenvedjenek versenyhátrányt, és legalább olyan elbírálásban, kedvezményben részesüljenek, mint európai versenytársaik. Ha a bankok valamelyike megkapja a tőkejuttatást, akkor az állam nemcsak tulajdonossá válik az intézetekben, de irányítási jogokat is kap. Ennek mértékéről a bankok kérése, illetve az elfogadandó törvény rendelkezik majd. A szabályozás megteremtése érdekében a kormány november 10-ig nyújtja be törvényjavaslatát a Parlamentnek.
Ezek alapján nyilvános-e az IMF-fel kötendő megállapodás, vagy sem?
Magyarország hitelkérő szándéknyilatkozata november 6-a óta nyilvános, ezt csütörtökön elfogadta az IMF igazgatótanácsa, a dokumentum mindenki által megismerhető, és olvasható a PM, az MNB és az IMF honlapján. Ez alapján ítélték meg a készenléti hitelkeretet. Ez maga a megállapodás.

Viselnek-e személyes, illetve pénzügyi felelősséget a válság miatt leginkább felelőssé tehető állami vezetők, politikusok?

A világgazdaság lassulása, az amerikai jelzálogpiac bedőlése olyan külső tényezők, amelyekre Magyarországnak minimális befolyása sincs. A jelenlegi helyzet mindenkitől belátást és felelős hozzáállást követel, amiben a kormány példamutatóan kíván élen járni: ahogy 2006-ban, úgy most is magán kezdi a takarékoskodást. Gyurcsány Ferenc a kormányülésen azt kérte a kormánytagoktól, hogy vegyék tudomásul: jövőre nem emelkedik a fizetésük, függetlenül attól, miről dönt az Országos Érdekegyeztető Tanács, és miben állapodik meg a közszféra dolgozóira vonatkozóan.

A miniszterelnök fizetése hogyan változik a megszorítások által?

A miniszterelnök fizetése – hasonlóan a többi állami vezető fizetéséhez – az október 22-i döntés értelmében nem fog nőni a következő évben. Emellett természetesen rá is vonatkozik, hogy jövőre a költségvetés nem tud kötelezettséget vállalni a 13. havi bér automatikus kifizetésére. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választása óta egyébként minden hónapban jótékony célra fordítja kormányfői fizetését, illetve – mióta a 2006-os parlamenti választásokon országgyűlési képviselő – a képviselői tiszteletdíját is.

A miniszterelnök állami cégek vezetőinek juttatásaira vonatkozó megnyilvánulásai mit jelentenek pontosan? Milyen szinten érinti a vezetőket a megszorítás?

A kormány arra utasította a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot, hogy jövőre ne fizessen prémiumot, jutalmat az állami vállalatok vezetőinek. A miniszterelnök egyben arra kérte a Tanácsot, hogy az állami vállalatok körében az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok tiszteletdíját haladéktalanul 10 százalékkal csökkentsék, továbbá azt, hogy az idei évre eddig ki nem fizetett jutalmak, prémiumok felvételéről mondjanak le az állami cégek vezetői.
Változnak-e jövőre az adótörvények? Várható-e adócsökkentés?
A jelenlegi helyzetben az emberek biztonsága a legfontosabb. Ahhoz, hogy az állam ezt a biztonságot garantálni tudja, az eddiginél is szigorúbb gazdálkodásra kell felkészülni, a korábbinál is feszesebb költségvetést kell készíteni. A nemzetközi gazdasági recesszió miatt az előzőleg megtervezett költségvetési számok és a hozzá igazodó adótörvények már nem feleltek volna meg az új kihívásoknak.
A kormány nyitott arra, hogy parlamenti pártokkal közösen döntsön az adórendszer egyszerűsítéséről és átláthatóvá tételéről. Emellett, ha sikerül megállapodni a parlamenti pártokkal, akkor a kormány abban is partner, hogy akár már 2009-ben csökkenjenek a munkabérre rakódó terhek. Ennek forrását azonban a biztonság és a stabilitás megőrzése érdekében az adórendszeren belüli átalakításokkal kell megoldani, azaz összességében nem változhat a költségvetés az összes bevétele.

Miért a nyugdíjasokkal és a közszféra dolgozóival fizettetik meg a válság árát?

A világgazdasági válság terheit valamennyi állampolgár viseli, akkor is, ha a kormány minden szükséges intézkedést megtett és megtesz annak érdekében, hogy enyhítse annak az emberekre, a magyar családokra, a magyar vállalkozásokra gyakorolt hatását.
A hitelválságként induló krízis hatására ugyanis csökken a növekedés, szűkülnek az exportlehetőségek, visszaesik a fogyasztás, ami miatt már eddig is számos üzem kényszerült arra, hogy dolgozóit elbocsátva csökkentse termelését, vagy bezárja kapuit. A versenyszférában dolgozókat ma leginkább munkahelyük elvesztése fenyegeti. A kormány dolga most az, hogy segítse a vállalatokat, hogy ne kelljen leállítani tevékenységüket, hogy megőrizhessék a munkahelyeket. Emellett segítni kell az állástalanná váló embereket is, hogy mielőbb újra elhelyezkedhessenek.
Az állam jelenleg a kiadásain tud spórolni, és nem tud többet fizetni, mint amennyi az adókból befolyik. A közszférában dolgozó 730 ezer ember számára a kormány garantálja munkahelyük biztonságát, de nem tudja biztosítani jövedelmük növekedését. A nyugdíjak összege – ha a korábban várnál kisebb mértékben is, de – jövőre is emelkedik, a 13. havi nyugdíjak korlátozására hozott intézkedések pedig csak harmaduknál fog jövedelemkiesést eredményezni.

Milyen intézkedéseket tervez a kormány bevezetni a 13. havi nyugdíjakkal kapcsolatban, és milyen hatállyal?

Azért, hogy megőrizhető legyen a 13. havi nyugdíj, szükséges, hogy a legmagasabb nyugdíjúak kicsivel kevesebbet kapjanak. Ez kellő és igazságos lépés. Így lehet megvédeni a kis- és átlagos nyugdíjasok érdekeit. Jövőre a 13. havi nyugdíjban csak a nyugdíjkorhatárt elérők, azaz a 62. életévüket betöltött személyek részesülnének. Ez nem vonatkozik az özvegyi és a rokkantnyugdíjban, illetve az árvaellátásban részesülőkre.
A 13. havi nyugdíj összegét jövőre 80 ezer forintban maximálnák. Akiknek tehát a nyugdíja nem haladja meg ezt az összeget, azok továbbra is a teljes 13. havi juttatást megkapják. A kormány javaslata a nyugdíjasok egyharmadánál jelent változást, vagyis mintegy 2 millió nyugdíjas 2009-ben is a mai szabályoknak megfelelően kapja meg 13. havi járandóságát.
Milyen intézkedéseket tervez a kormány bevezetni a rokkantnyugdíjasok juttatásaival kapcsolatban?

A 62 éves korhatárt el nem érő rokkantnyugdíjasok is számíthatnak a 13. havi nyugdíjra. Az átlagosnál magasabb nyugdíjban részesülők 13. havi rokkantnyugdíját - ugyanúgy, mint az öregségi nyugdíjasok esetében – azonban jövőre szintén 80 ezer forintban maximálják.
Miért nem csökkenti a kormány a parlament létszámát?

A parlament létszámának – és az ezzel járó választási rendszer – átalakításhoz az Alkotmányt és a választási törvényt kell módosítania az Országgyűlésnek. Mivel mindkét törvény kétharmados, ezért a politikai partnerek közötti konszenzusra van szükség. Ennek érdekében régóta zajlanak az ötpárti egyeztetések.
Miért nem csökkenti az önkormányzatok létszámát a kormány?

A második Gyurcsány-kormány hivatalba lépését követően elsők között az önkormányzati rendszer reformjára tett javaslatot, amely regionális alapra helyezte volna a megyei önkormányzati rendszert. Az kétharmados önkormányzati törvény módosításában azonban az ellenzék nem volt partner. A módosítások kidolgozása és a hazai önkormányzati rendszer hatékonyabbá tétele érdekében hozta létre a kabinet a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumot (KÖEF), amely több területen is előrelépést ért el.

A devizahitellel rendelkezőknek milyen segítséget nyújt az állam?

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök október 22-én jelentette be, hogy a kormány a devizahitelesek védelmében megállapodást köt a Bankszövetséggel. A kormány és a kereskedelmi bankok között november 6-án született megállapodást kilenc hitelintézet írta alá. A megállapodáshoz csatlakozott bankok az adós kérésére külön díj nélkül adnak lehetőséget a törlesztő részletek mérséklésére a törlesztési időszak meghosszabbításával; a devizaalapú kölcsön forinthitellé alakításakor nem számítják fel az átváltásnál felmerülő díjakat, ha erre december 31-ig sor kerül; az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került adós kérésére – a hitelintézet egyedi döntése alapján – a törlesztés átmeneti könnyítésére kerülhet sor.

A válság miatt várható-e, hogy már elindult, részben uniós forrásokból fedezett beruházások leállításra kerülnek, mint például a 4-es metró?

A fejlesztések és elsősorban az uniós forrásból megvalósuló beruházások hazánk fejlődését, Magyarország gazdasági versenyképességének erősítését szolgálják. A fejlesztéseknek a válságkezelésben, a válság hatásainak enyhítésében is szerepük van, az uniós forrásból megvalósuló beruházások ugyanis munkát adnak az embereknek és a vállalkozásoknak.
Erre tekintettel a kormány a jövő évi költségvetésben sem számol a beruházások leállításával, vagy a támogatások csökkentésével. Ráadásul az uniós társfinanszírozásban megvalósuló projektek, mint például a 4-es metró leállítása, komoly uniós források elvesztésével járna, amit mindenképpen el kell kerülni.

Hogyan védik meg a munkahelyeket, hogyan akadályozzák meg a válság továbbgyűrűzését?

A pénzügyi gazdasági válság miatt a vállalkozások kevesebb hitelhez jutnak, elvesznek a munkahelyek és beszűkülnek a piacok, a válságkezelésnek ezeket a problémákat kell orvosolnia.
A válságkezelésben a munkahelyek megtartását kell ösztönözni, a piacokat kell újra beindítani. Ezért a következő két évben a vállalkozások 1.400 milliárd forint közvetlen támogatáshoz juthatnak, amely döntő részben az uniós források átcsoportosításával valósul meg.
A kis- és középvállalkozások gazdaságélénkítési programja 2.300 vállalkozás számára jelent közvetlen támogatást, hitelgaranciát és kamattámogatást . 2009-től egy automatikus pályázat keretében 50 millió forint támogatás nyerhető el. Működik a mikrohitel-program, elindult a hitelgarancia-program. A Magyar Fejlesztési Bank forrásainak bevonásával dolgoznak azon, hogy a bankok forráslehetőségeit növeljék, amelyet a kkv-k hitelezésére fordíthatnak. Az uniós programok átrendezése keretében lehetőség nyílik a kamattámogatásra is.
Növeljük a vállalkozások támogatásának intenzitását, amely a leghátrányosabb térségekben elérheti a 70 százalékot is, továbbá 40 százalékos előleget fizetünk ki a vállalkozásoknak, az elnyert pályázati pénzből, miközben a pályázóval szembeni elvárásokat csökkentenénk.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) 500 milliárd, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) 400 milliárd forintot szánunk kis- és középvállalkozások támogatására 2009-2010-ben. A munkahelymegtartás érdekében térségi válságkezelő alapot hozunk létre az unió illetve a Munkaerőpiaci Alap forrásaiból. Járulékkedvezményt illetve uniós támogatás adunk a munkahelyek megtartásért is, új ösztönzőket vezetünk be a munkaintenzív nagyvállalatok beletelepülésének elősegítésére.
A piacbővítő intézkedések között fokozzuk exportpiacra termelő cégek célzott támogatását, a beszállítói programokat, illetve a belföldi kereslet élénkítését. Az építőiparnak 1.800 milliárd forint megrendelést jelent az uniós fejlesztések megvalósítása.

Az exporttevékenységgel foglalkozó vállalatoknak milyen segítséget nyújt az állam?

Az exportpiacok lassulása és beszűkülése miatt a kormányzat közvetlenül is segíti a Magyarországról exportáló magyar vállalatokat, amelyek nem rendelkeznek nemzetközi anyacéggel, kiépített kapcsolatrendszerrel. A segítség elsősorban az árualap felméréséhez, annak értékesítéséhez, a lehetséges célországok beazonosításához, piacteremtéshez, cégalapításhoz, termékközvetítéshez nyújtott szakmai, tanácsadói hozzájárulást vagy anyagi támogatást jelent.
Az illetékes tárca már több száz vállalkozással felvette a kapcsolatot az egyéni exportfejlesztési terv kialakítása céljából, így a cégek köre folyamatosan bővül. Ez azért is fontos, mert a találkozókból levont tanulságok alapján egy általános exporttámogató programot tud kialakítani a kormány.

Pártfinanszírozás terén várható-e előrelépés a közeljövőben?

Gyurcsány Ferenc tavaly jelentette be a pártfinaszírozásra vonatkozó javaslatot a közélet megtisztítását szolgáló 7 pontos javaslatcsomag részeként. Az új pártfinanszírozási szabályok kérdésében a parlamenti pártok megegyezésére van szükség.