Winkfein Csaba szocialista országgyűlési képviselő juttatta el szerkesztőségünkbe az alábbi tájékoztatót.

Röviden az elmúlt évekről a 2008. évi várható folyamatokkal együtt

Az utóbbi 4 évben, 2003-2007 között a nyugdíjkiadások 50,9%-kal nőttek, ami 2007-ben 2 611,6 milliárd forint volt, ez 2,743 millió fő éves ellátását fedezte. A társadalombiztosítási nyugdíjakra fordított kiadások a GDP 10,3%-át tették ki. 2008-ban a nyugdíjkiadások az előző évinél várhatóan 10,9%-kal, 284 milliárd forinttal emelkednek és elérik a 2895,5 milliárd forintot.

A növekedés tényezői közé tartozik a januári 5,0%-os nyugdíjemelés, a két évközi – májusi 1,1% és novemberi 1,1%-os emelés, az átlagosan 1,5%-os emelésnek megfelelő korrekciós nyugdíjemelés és az automatizmusok közé tartozó létszám-és összetétel változás hatása. A nyugellátásban részesülők éves átlagos létszáma 2008-ban eléri a 2,770 millió főt.

Az 1 főre jutó egyéni nyugdíjnövekedés 2002-2008 között a 54,1%-ot tett ki. Azok számára, akik korrekciós nyugdíjemelésben is részesültek, ez az arány megközelíti a 60,0%-ot. Ezek a mértékek azonban a makro folyamatok mutatói, ezekkel az egyéni szintű nyugdíjjövedelmek alakulását nem lehet értékelni. Ez a kiugró növekedés döntően a megígért és végrehajtott nyugdíjintézkedések következménye. A 13. havi nyugdíj 8,3%-os többletet jelentett. A 2003-2008 évek közötti együttesen 66,9%-os nyugdíjnövelés 45,1%-os nyugdíjas fogyasztói árnövekedés mellett a nyugdíjak vásárlóértékének várhatóan 15,0%-os növelését eredményezi.

A Nyugdíjbiztosítási Alap 2009 évi költségvetéséről

A benyújtott költségvetési törvényjavaslatban a korábbi évek gyakorlatával megegyezően a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése külön fejezetet képez. A nyugdíjbiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata, a pénzügyi alap költségvetése egyes előirányzatainak felhasználásával kapcsolatos rendelkezések 2009-ben alapvetően nem változnak.

A nyugdíjkiadások tervezett összege 2 964 milliárd forint, ez csak 2%-kal – mindössze 69 milliárd forinttal - haladja meg a 2008. évi várható 2 895 milliárd forintot. A fenti kiadási összeg tartalmazza az öregségi, a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjakat, a hozzátartozói nyugellátásokat, a rehabilitációs járadékot, a megváltoztatott tizenharmadik havi nyugdíjat és az egyszeri segélyt. Nem változnak a méltányosság címén adható ellátások, emelések és a segélyezés feltételei illetve a felhasználható keret. A nyugdíjasok 2009. évi prognosztizált létszáma közel 2 767 ezer fő és a nyugdíjkiadások a GDP 10,7%-át érik el.

Januári nyugdíjemelés – 2009-ben továbbra is a vegyes indexálás módszerével emeljük a nyugdíjakat.
A jövő évre benyújtott költségvetési törvényjavaslat 1,6%-os nettó átlagkereset növekedés és 4,5%-os fogyasztói árindex figyelembe vételével 3,1%-os januári nyugdíjemelést biztosít, de a nyugdíjak vásárlóértéke 1,3%-os csökkenést szenved. Az öregségi nyugdíjminimum összege várhatóan nem változik, 28 500 forint marad.
A nyugellátásról szóló törvény rendelkezik arról azonban, ha az évközi makrofolyamatok – tervezetten felüli bérkiáramlás vagy nyugdíjas fogyasztói áremelkedés - indokolttá teszik, november hó folyamán évközi kiegészítő nyugdíjemelésre kerüljön sor. A tervezet ezt értelemszerűen nem tartalmazza.
Megváltozott határidővel, január helyett szeptembertől kerül sor a korrekciós célú emelésre.
A korrekciós emelés várhatóan mintegy 855 ezer főt érint, az 1988-1990-ben megállapított saját jogú nyugdíjak egységes 2%-os, valamint az 1992-1995-ös, továbbá az 1997-1998-as években megállapított saját jogú nyugdíjak egységes 4%-os emelésére kerül sor. Az intézkedés a késleltetett szeptemberi végrehajtással 28 milliárd forint helyett megközelítőleg 10 milliárd forintot igényel.

A nyugdíjreform

A nyugdíjreform több lépésből, szakaszból álló folyamat

- rövid távú kiigazításokkal, ún. parametrikus változtatásokkal folytatjuk a ’97-es reformot a mai rendszerben és ezzel párhuzamosan,
- megalapozzuk a jövő új nyugdíjrendszerét a ma aktívak, fiatalok időskori jövedelembiztonságának érdekében, tekintettel az öregedési folyamatokra.

Az idősügy össztársadalmi ügy, nemcsak nyugdíjkérdés, de a nyugdíjrendszernek ebben kiemelt a szerepe, ezt a Nemzeti Kerekasztal életre hívása is demonstrálja.

Melyek a fő problémák:

- 1,5-2 millióra becsülhető azoknak a száma, akiknek éves kimutatott/bevallott jövedelme nem haladja meg a minimálbért, s akik csak ez után fizetik a járulékot, nincs érdekeltség a járulékbefizetésben, a szürke-fekete gazdaság még mindig igen kiterjedt, a szigorúbb, gyakoribb ellenőrzések ellenére,

- alacsony, 57%-os a foglalkoztatottság (EU átlag 63 %, Lisszaboni célkitűzés 2010-re 70 %),

- átlagosan 5-7 évvel dolgozunk kevesebbet, mint az OECD országok átlaga,

- az érintettek 94-96%-a a korhatár előtt nyugdíjba megy, a nyugdíjba vonulás átlagos
korcentruma 58,6 év, a nyugdíjba vonulók 12%-a egyéb szakmai és foglalkoztatási kedvezmények miatt ennél is jóval korábban lesz nyugdíjas, ellenösztönzőket építettünk a szabályozókba (korhatár alatt felfüggesztik a nyugdíjat, ha a kereset az éves minimálbér összegét eléri),

- közel 800 ezer rokkantsági nyugdíjas, ebből 430 ezer korhatár alatti, korszerűsítettük a minősítési rendszert, aktív rehabilitációs rendszert építünk, bevezettük a rehabilitációs járadékot,

- az új nyugdíjak átlaga az utóbbi években megugrott, a nettó átlagkereset 84%-át is eléri, meghaladja, szemben a korábbi években nyugdíjazottak 59-64%-ával, tehát igazságtalan a rendszer, 2008-tól korrigáltuk a nyugdíjszámítás egyes szabályait (teljes nettó, teljes valorizálás, amellyel kb. 7-8%-os induló színvonalcsökkenés adódik),

- az átlagnyugdíj nem magas, az idén januárban 78 600 Ft körüli, tendenciájában mérséklődik az arányuk, de még mindig sok az alacsony nyugdíj,

- a nyugdíjrendszer teljes hiánya 500 milliárd Ft körüli, 2007-ben – a 3%-pont nyugdíjjárulék emelés mellett is – a GDP 1,8%-a és ez 2008-2030 körül sem csökken érdemben, 2030 után pedig a GDP 3%-ára fog nőni. A magánnyugdíj-rendszer nélküli hiány is a GDP 0,6-0,7%-a (140-160 milliárd Ft-os nagyságrendet tesz ki).

Megtett és várható intézkedések

- A tényleges nyugdíjazási életkor közelítése a nyugdíjkorhatárhoz, a nyugdíj igénybevétele nélkül hosszabbodjon meg az aktivitási idő. 2008. január 1-je után a korhatár előtt nyugdíjazottak esetén az aktív jogviszonyt meg kell szüntetni és a nyugdíj melletti kereset, ha meghaladja a minimálbér éves összegét, akkor a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. 2010-től ez minden korhatár alatti nyugdíjasra kiterjed, függetlenül attól, hogy mikor ment nyugdíjba. A nyugdíj melletti kereset után a 9,5%-os járulékfizetés már 2007 áprilistól kötelező és egy 1 éves járulékfizetés fejében a kereset 0,5%-ával növeljük a nyugdíjat.

- 2009-ben nem csökken a férfiak alsó korhatára 59 évre, marad a jelenlegi 60 év. A nők előrehozott korhatára 57 évről 59 évre változik. 2013-tól a nők alsó korhatára is 60 év lesz. A nyugdíjcsökkentés mértékét már 2009-től közelítjük a biztosítás-matematikailag is indokolt mértékhez és konstrukcióhoz, de ekkor még lehetőség lesz csökkentés nélküli előrehozott nyugdíjazásra is egészen 2013-ig. 2013-tól teljesül a korrekt malusz rendszer, ekkortól már csökkentés nélküli előrehozott nyugdíj igénybe vételére nem lesz lehetőség. Mindezek a változtatások szintén a korai nyugdíjazásban való érdekeltség visszaszorítását szolgálják, javítva a Nyugdíj Alap egyensúlyi helyzetét is.

- Az igazságosabb nyugdíjarányok alakítása érdekében, az új nyugdíj-megállapítások már a részleges valorizálás helyett teljes valorizálással és a részleges nettósítás helyett teljes nettósítással történnek 2008-tól. Ezzel egyben mérsékeljük az új nyugdíjakat átlagosan 7-8%-kal. Megnöveltük a hosszú, 40 és e feletti szolgálati idő esetén járó nyugdíj mértékét is. Ezek a lépések az érintettek számára ugyan egyénenként jelentősek, ugyanakkor a Nyugdíjbiztosítási Alap hiányának mérsékléséhez nem elegendőek, további intézkedések szükségesek.

- Elkezdtük a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének korszerűsítését a rehabilitáció fokozatos kiépítésével és egy új ellátás, a rehabilitációs járadék bevezetésével, érdekeltséget teremtve a legális munkaerőpiacon való maradáshoz, illetve visszakerüléshez.

- Az EU tagországokban általában 65 év a nyugdíjkorhatár, de az időskori függőségi ráták (65 év felettiek aránya az aktív korúakhoz – 15-64 év – viszonyítva) további jelentős növekedése miatt napirenden van a nyugdíjkorhatár további emelése. Magyarországon jelenleg az időskori függőségi ráta 22,6%, ami 2050-re közel 50%-ra nő. A jelenlegi mérték kedvezőbb az EU átlag 24,5%-ánál, de 2050-ig a növekedés az EU átlaggal egyezően 26% pont körül várható. Ebből a várható növekedésből 2030-ra közel 12% pont valósul meg, de ennek jelentős része 10%-pont már 2020-ra. Ez a folyamat megkerülhetetlenné teszi az aktív korban töltött idő hosszának mielőbbi további növelését a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében.

- Az egyén szempontjából a várható élettartamok növekedése is indokolja az aktív idő hosszának növekedését. A nyugdíjkorhatár 1996. évi emelésének eldöntésekor a 60 éves életkorban várható élettartam a férfiaknál 14,9 év, a nőknél 19,4 év volt, azóta ez az élettartam 2 illetve 2,5 évvel nőtt. Eurostat adatok a 65 éves életkorban várható élettartamra vannak, ezek szerint 1996-hoz viszonyítva a várható élettartam 3 év körüli növekedése várható 2020-ra. A 65 éves korban várható élettartam jelenlegi 2 év elmaradása az EU átlagtól ezzel 1,5 évre mérséklődik. Az egyének szempontjából a 3 év várható élettartam növekedés 2020-ig reális kérdésként felveti a korhatár további fokozatos emelését. A rövid távú ún. parametrikus kiigazítások alapvetően az ezután nyugdíjba vonulókat érintik.

- A kormány októberben elfogadta a szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendeletet. 2009-ben a 100. életévükét elért, illetve már betöltött időseket köszöntik 100 000 forinttal. A következő két évben fokozatosan kerül sor a 95 és a 90 évesek köszöntésére is.

A pénzügyi válság hatásai

- A nyugdíjrendszerek esetében csak hosszabb távon dől el, hogy a jelenlegi veszteségek mennyire bizonyulnak tartósnak. Egyelőre folyamatban van annak részletes átgondolása, hogy indokolt-e további intézkedések megtétele.

- Változik a 13. havi nyugdíjhoz jutás feltétele. Mind a személyi körben, mind az ellátások összegében korlátozás várható. Csak a 62. évet betöltött öregségi, hozzátartozói, illetve a rokkantsági nyugdíjban részesülők kapnak 13. havi nyugdíjat, ennek összege 80 forintban lesz maximalizálva.

- Megváltozott határidővel, január helyett szeptembertől kerül sor a korrekciós célú emelésre. Az eddigi nyugdíjkorrekció további lépések (az özvegyi nyugdíj új mértéke 60% lett és korrekciós emelésben részesültek 2007. januárban több mint 680 ezren, 2008. januárban 760 ezren részesültek) után 2009-ben pedig 855 ezer ember részesül ilyen emelésben. 2009-ben valósul meg a legkedvezőtlenebb helyzetben levő 1992-1995-ös évjáratok ismételt korrekciós emelése mellett a relatíve kedvezőbb helyzetű 1988-1990-es és az 1997-1998-as évjáratokra kiterjedő intézkedés. Ez utóbbi két csoportnál a viszonylag kedvezőbb pozícióra tekintettel egységes (szolgálati idő szerinti többlettel nem differenciált) 2, illetve 4 %-os korrekciós emelés valósul meg.