A felsőoktatási képzési hozzájárulás kérdése ma Magyarországon túlzottan átpolitizált. A felsőoktatási díjakról érdemi vitát 1998 óta nagyon nehéz folytatni hazánkban, ezt mutatja az a tény is, hogy számos politikai erő tudatosan keveri a tandíj és a képzési hozzájárulás (FER) fogalmát. A képzési hozzájárulás, más mint a tandíj, mert a hallgató csak részben járul hozzá a tanításának költségeihez, a tandíj esetében ezzel szemben a képzés teljes költségének befizetése történik.

Az 1993-as felsőoktatási törvénybe a tandíj fogalmát Mádl Ferenc minisztersége idején tették be (de a FIDESZ 1994-es programjában is szerepelt), azzal az indoklással, hogy a hallgatók anyagi érdekeltsége nélkül nem lehet színvonalas felsőoktatást működtetni. Ezt a kormány ma is így gondolja. A FER célja, hogy a hallgatókat is felelőssé tegye egyéni teljesítményükért. A felsőoktatási intézmények és a Rektori Konferencia ezért támogatja a FER bevezetését.

2008-tól az államilag finanszírozott alapképzésben a hallgatóknak évi 105 ezer forintot, a mesterképzésben évi 150 ezer forintot kell majd fizetniük. 2009-től az intézmények differenciálhatnak, de a befizetés átlaga a jelenlegi hozzájárulás reálértékének felel meg majd. A képzés tényleges költségeinek a tandíj az alapképzésben csupán 10, a mesterképzésben 15%-át teszi ki. (Egy átlagos műegyetemi hallgató éves képzése egymillió kétszázezer forint.) A felsőoktatásban jelenleg tanuló több, mint 400 000 hallgató többsége költségtérítéses képzésben vesz részt, jelenleg is tandíjat fizet.

A KÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS AZ INTÉZMÉNYEKLNÉL MARAD PLUSZBEVÉTELKÉNT

1991-ben a felsőoktatásban tanuló hallgatók létszáma alig volt több 108 ezernél, most pedig 420 ezren vannak. A felsőoktatás költségvetése 2008-ban már évi 418 milliárd forint, hallgatónként ez évi 1 millió forintot jelent. Minden államilag finanszírozott oktatatásban részesülő hallgató átlagosan 1 millió forintjába kerül az adófizetőknek évente, tanulmányi eredménytől, teljesítménytől függetlenül.

A kormány legfőbb célkitűzése a felsőoktatás színvonalának emelése. A kormány a 2007. évhez képest az elkövetkező években is növeli a költségvetési támogatást, ami 2010-re meghaladja a 240 milliárd forintot. Ezt egészíti majd ki a képzési hozzájárulás, aminek összege, ha már minden évfolyamon bevezetésre kerül, több,mint 20 milliárdos többletbevételt jelent az egyetemeknek, főiskoláknak.

A képzési hozzájárulásból befolyt összeg pluszbevétel. Ez teljes egészében az egyetemeknél, főiskoláknál marad. A pénz legalább 30%-át, de legfeljebb 50%-át visszakapják a hallgatók ösztöndíjként, a fennmaradó részt pedig intézményfejlesztésre fordíthatják az intézmények.

KINEK NEM KELL FER-T FIZETNIE?

• A hátrányos helyzetű diákoknak nem kell fizetniük, ráadásul nagyobb összegű szociális ösztöndíjat kapnak.
• Nem kell képzési hozzájárulást fizetni a terhességi,- gyermekágyi segélyben, a gyermekgondozási segélyben, a gyermeknevelési támogatásban és a gyermekgondozási díjban részesülőknek.
• Tanulmányi eredménye alapján a felsőoktatási intézményben a tanulók 15%-a, tehát a legjobbak, mentesülnek a fizetés alól.
• Ezeket a diákokat nem kell figyelembe venniük az intézményeknek a FER bevétel tervezésénél, ezért nem igaz, hogy helyettük a többi diák fizet.

MIÉRT ÖSZTÖNÖZ JOBB TELJESÍTMÉNYRE AZ ÚJ HALLGATÓI JUTTATÁSI RENDSZER?

• A képzési hozzájárulás bevezetése után a hallgatók legjobban tanuló 15%-a mentesül a fizetési kötelezettség alól, másrészt pedig a hallgatók több ösztöndíjat kaphatnak. A képzési hozzájárulás egy jól és egy rosszul tanuló között több százezer forintos befizetési különbséget is eredményezhet. Aki tehát ellenzi a FER fizetését, az azt az elvet ellenzi, hogy a felsőoktatási hallgatók között a teljesítményük alapján differenciálás történjék.
• A HÖOK álláspontja az, hogy nem zárkóznak el a fizetéstől és a differenciálástól, de azt másként kötné a hallgatói teljesítményekhez. Az OKM folyamatosan tárgyal a hallgatók és az egyetemek képviselőivel, a lehető legjobb megoldás megtalálása érdekében.
• A FER-nek köszönhetően a költségtérítéses képzésben résztvevő tanulók előtt is megnyílik az út az államilag finanszírozott képzés felé, legjobban teljesítő 15 százalékuk átkerül költségtérítésből az államilag finanszírozott rendszerbe. Fordítva is igaz: a legrosszabbul teljesítő tanulók elveszítik a jogosultságukat az állami finanszírozásra. Az átjárhatóság a költségtérítéses és az államilag finanszírozott rendszer között nagyon fontos érték, mert a hallgatókat a magasabb teljesítményre ösztönzi.
• A FER 30-50%-ából az intézmények ösztöndíjak fizetnek, tehát jelentősen nőnek a tanulmányi ösztöndíjak.

HOGYAN TÁMOGATJA A FER RENDSZERE A RÁSZORÚLÓ, TEHETSÉGES DIÁKOKAT?

• A FER-t először 2008. szeptemberében kell fizetniük azoknak a hallgatóknak, akik 2007. őszén kezdték meg tanulmányaikat. Közben kiépül a szociális támogatás FER-hez igazodó új rendszere.
• Figyelembe véve a már tanulmányokat folytató államilag támogatott hallgatókat és a képzési hozzájárulás 2008-tól történő fizetési kötelezettségét, a szociális alapú juttatás aránya folyamatosan növekszik: 2007-ben huszonöt-negyven százalék, 2008-ban harminc-negyven százalék, 2009-ben harmincöt-negyven százalék az ösztöndíjakon belül.
• Második félévtől a hallgatók meghatározott köre garantált minimális szociális ösztöndíjat kap:
o A hallgatói normatíva havi 20%-át amennyiben a hallgató fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy hátrányos helyzetű, vagy akit tartós nevelésbe vettek, családfenntartó, vagy nagycsaládos, vagy árva.
o A hallgatói normatíva havi 10%-át, amenyiben a hallgató hátrányos helyzetű, vagy gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy félárva.
o Az intézményi szabályzatok döntése alapján a diákok magasabb összegű ösztöndíjat is kaphatnak, illetve további hallgatók is részesülnek szociális ösztöndíjba
• Ez azt jelenti, hogy a hátrányos helyzetű diákok jó tanulmányi eredmény esetén a jelenleginél jóval kedvezőbb helyzetbe kerülnek.
• A közeljövőben a kormány a tervek szerint megemeli a diákhitel összegét, annak érdekében, képzési hozzájárulás ebből is fizethető legyen.

ÖSSZEFOGLALVA:
• AKI SZORGALMAS ÉS JÓL TANUL JOBBAN JÁR
• A SZEGÉNY, DE TEHETSÉGES DIÁKOK NEM FIZETNEK FERT ÉS JÓVAL TÖBB ÖSZTÖNDÍJAT KAPNAK
• A KÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS A VALÓS KÖLTSÉGNEK CSAK 10-15%-A, A TÖBBIT TOVÁBBRA IS A KÖLTSÉGVETÉS FIZETI
• A KÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS AZ INTÉZMÉNYEKLNÉL MARAD PLUSZBEVÉTELKÉNT, ÖSZTÖNDÍJAT ÉS FEJLESZTÉSEKET FIZETNEK BELŐLE
• A FER BEVEZETÉSÉT TÁMOGATJÁK A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK, A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATOK SEM A FIZETÉS SZÜKSÉGESSÉGÉT VITATJÁK
• A FIDESZ IS TÁMOGATTA A TANDÍJ BEVEZETÉSÉT 1994-BEN, 1993-BAN MÁDL FERENC MINISZTERSÉGE IDEJÉN KERÜLT BE A TÖRVÉNYBE