Egy törékeny hölgy olyan megpróbáltatások elé nézne, amire nincs is felkészülve. – ilyen és ehhez hasonló magvas gondolatokat osztott meg Esztergom szavazópolgáraival politikai ellenfeléről Meggyes Tamás a magáncsatornáján. Derék polgármesterünk a mondatot akár ekképp is folytathatta volna: ugyanakkor remek túrótortát készít, ezért jobb volna hát, ha a konyhát preferálná a városháza helyett. Egynéhány őskonzervatív talán megelégedéssel nyugtázta a városvezető legújabb cirádáit, és e tudatos stratégia – az erőskezű, tapasztalt, harcedzett férfiember szembe állítása a gyenge, a feladathoz felnőni képtelen nővel – vélhetően a kampányának alapját képezi a jövőben is. Ehhez társul a most már rendszeressé váló Évikézés, mintha legalábbis a bölcs polgármester árnyékából kilépő lelkes, ám butácska titkárnő bátortalan szárnypróbálgatásairól lenne szó. Naná, hogy jó lenne ezt a látszatot kelteni, hisz elég kettejük önéletrajzát összevetni ahhoz, hogy egyértelműen látszódjék, Meggyes a bőröndjét sem viheti lesajnált riválisának.

Bizony-bizony, Évike képesség és rátermettség dolgában fényévekkel előtted jár, Tomika! – jöhetne a replika, csak hogy következetes alkalmazásban álljon „a nagy vezető” által az alázgatás míves eszközeként használt, kicsinyítő képzős formula. Némi túlzással és ömlengős pátosszal: a nők igazságának napjaként is tekinthetünk október harmadikára, amikor is a gyengébbnek tartott, de inkább csak hazudott nem képviselői – közülük pusztán véletlenszerűen kiemelve a rendszeresen bántalmazott, családon belüli erőszaknak kitett feleségeket, élettársakat - fityiszt mutatnak Meggyesnek.

A város első emberével folytatott beszélgetés egyéb gyöngyszemeket is tartogatott. Kiderült például, hogy a településvezető nem csak a történelemmel áll hadilábon (lásd az Aranybulla különös kapcsolatát Esztergommal), a magyar nyelvtan sem tartozik az erősségei közé. Szerinte ugyanis a zöld önmagában nem más, mint egy egyszerű főnév (sic!). Mondta ezt azon riporteri felvetésre, miszerint Tétényi nagyobb figyelmet szeretne fordítani a környezettudatos életmód népszerűsítésére. Szükség is lesz minderre, ugyanis a jelen polgármestere környezetvédelem alatt mintha csak a belváros elhanyagolt részein meg-megjelenő közönséges házipatkányok (rattus rattus) megóvását értené.

Meggyes logikai bakugrásainak száma amúgy végtelen. Még az is belefért, hogy először amiatt aggódjon, miként lehet széleskörű, többpárti összefogást teremteni egy jelölt mögött, a következőkben pedig már az merült fel problémaként, hogy a szocialisták által nyújtott támogatásért cserébe Tétényinek vállalnia kellene az elmúlt nyolc esztendő ódiumát. Először is: a pártok egymástól függetlenül támogatják az egykori főépítész indulását, az MSZP és – példának okáért - a Jobbik között sem ez ügyben, sem egyéb témában nincs együttműködés.

Másrészt: miért is tartaná Tétényi a hátát bármi jóért, rosszért, amit a szocialista párt tett vagy tenni fog? A meggyesi gondolat mentén haladva, ha ő, mint polgármester és polgármester-jelölt az Ebtenyésztők Országos Egyesületének támogatását élvezné, akkor minden sikertelen fedeztetésért őt is felelősségre kellene vonni. Ostobaság a köbön. Ezzel pont nem, sok minden mással azonban el kellene számolnia, és bocsánatot kellene kérnie. Elsősorban a nőktől. Kezdheti Tétényi Évával. Így hívják, ez a becsületes neve.